Az alföldi Szent Márton Zarándokút a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmártont és Tiszapüspökit köti össze, a Tisza és a Körös mente Szent Márton püspök tiszteletére szentelt, két római katolikus templomát. Jele a fehér alapon piros színnel felfestett St M, azaz Szent Márton. Ez a megyerégió első, turistajelzéssel ellátott kulturális útja, amit 2016-ban, Szent Márton püspök születésének 1700. évfordulójára jelöltek ki. Magyarországon sok Szent Mártonról elnevezett település és templom van, mert Márton az egykori Savariában, a mai Szombathelyen született.
Az út felfűzi a Körös folyó és a Tisza folyó menti településeket Kunszentmártontól Tiszapüspökiig (Kunszentmárton – Szelevény – Cserkeszőlő – Csépa – Tiszasas – Tiszaug – Tiszakürt – Tiszainoka – Nagyrév – Cibakháza – Tiszaföldvár – Martfű – Kengyel – Szajol – Törökszentmiklós – Tiszapüspöki, valamint Kunszentmárton – Öcsöd – Mesterszállás – Kunszentmárton) s változatos természeti, építészeti, kulturális látnivalókkal szolgál és számos aktív pihenési lehetőséget kínál.
A kb. 100 km útvonal végig sík vidéken halad, ezért különösen ajánlható az idősebb korosztályok és a kisebb gyermekekkel kiránduló családok számára. Az út során nincsenek nehezen járható szakaszok. A 18 települést összekötő út bárhol elkezdhető, részletekben is végigjárható. Síkvidéki jellege miatt kerékpáros turisták is választhatják, sőt lehetőség van egyes szakaszokon lovas bejárására is. Az egyes településeket autóval, autóbusszal és vonattal könnyen el lehet érni. A zarándokigazolványt az önkormányzatoknál és a templomokban lehet lepecsételtetni.
Természeti látnivalók
Az útvonal a folyók menti gátakon, szántóföldeken, legelőkön, szőlőskertekben, erdőkben és a folyók mentén halad. A ligetek, vízfolyások, kisebb-nagyobb tavak és a folyók levágott holtágai nagyon változatossá teszik a tájat. Különlegesen szép az arborétum Tiszakürtön. Ebben a természeti környezetben nagyon gazdag növényvilágot láthatunk, gyönyörködhetünk a vízimadarakban és ha szerencsénk van, megcsodálhatjuk az apróvadakat: őzeket, nyulakat, fácánokat is.
A folyók látványa önmagában is szép. A vidék különlegessége a folyók „virágzása”. Minden év június-július fordulóján ugyanis a part menti iszapból százezrével bújnak elő a kérészek, amelyek pár órai élet és párzás után elpusztulnak.
A Körös és a Tisza folyókból valamikor sok halász megélt. Most a sporthorgászat dívik. Mindenütt működik horgászegyesület, halászó vizeik pedig halakban gazdagok. Mindenütt lehetőség van horgászni, kellő szervezés után pedig akár vadászni is.
A tájra a mezőgazdaság jellemző, kisebb ipari üzemeket csak néhány településen találunk. A szántóföldi gazdálkodásra épült a malomipar. A régi szélmalmoknak még itt-ott látható egy-egy emléke. A legeltető állattartásban a juh, a szarvasmarha, különösen a magyar specialitásnak tartott úgynevezett „szürke magyar marha” dominál. A térség közepén található homokkúpon pedig szőlő- és gyümölcstermesztés folyik.
A táplálkozási kultúra sajátosságai
Ezekre a termékekre épül máig a táj sajátos táplálkozáskultúrája. A halételek mellett kedvelt a birkapörkölt, összetört kicsírázott búzából sütik a vitaminokban gazdag csíramálét, búzalisztből készül a bodag (tepertős, borsos, hajtogatott leveles tészta), tepertős tésztából és szilvalekvárból pedig a barátfüle süteménye. A gyümölcsökből lekvár mellett pálinkát is főznek. Híres pálinkafőzdék és borászatok találhatók az útvonal mentén.
Tárgyi és szellemi örökség, kulturális értékek
A táj települései a 18. század elején népesültek be újra a hosszú oszmán-török hódoltság után. Részben az őslakosok jöttek vissza, de a korabeli Észak-Magyarországról is sok telepes érkezett. A belső migrációnak következtében találunk itt egykori jobbágyfalvakat, kisnemesek által lakott településeket és mezővárosokat, kisvárosokat. Ezek építészeti kultúrája különböző. A vallásilag vegyes, katolikus, református, evangélikus és zsidó lakosság templomai a 18-20. század folyamán épületek meg. Némelyik védett műemlék. Különösen a katolikus települések utcáin és határában találunk sok út menti keresztet, szobrot.
A települések többségében van a régi falusi életmódot bemutató úgynevezett tájház, a három nagyobb városban (Kunszentmárton, Tiszaföldvár, Törökszentmiklós) múzeum. A tiszaföldvári földrajzi múzeum a táj természeti értékeit mutatja be. A kunszentmártoni múzeum állandó kiállítása pedig a vidék egykori kisipari műhelyeit őrzi, de bemutatja a város és a térség történetét, a hagyományos paraszti kultúra tárgyi emlékeit.
Sport, szórakozás
Az út során több helyen megpihenhetünk a Tisza és a Körös folyók strandjain, kerékpározhatunk és lovagolhatunk a gátakon, kiadós sétákat tehetünk a települések belterületén. De a termálfürdőket is felkereshetjük több községben (Cserkeszőlő, Tiszaföldvár, Martfű).
Szállás és étkezési lehetőségek
Előzetes jelentkezés alapján mindenütt tudnak szállást és meleg ételt biztosítani a kulturális út mentén. A zarándokigazolványt/turistaigazolványt Kunszentmártonban, a Szent Márton Plébánia Látogatóközpontjában, információs irodájában lehet kiváltani. Itt adnak felvilágosítást a Szent Márton út minden egyéb részletéről is. Hamarosan elkészül a részletes útikönyv is a természeti és kulturális látnivalók, valamint a szolgáltatások (üzletek, éttermek, gyógyszertárak, stb.) bemutatásával.
Ajánlás
Olyan magyarországi és külföldi vendégek figyelmébe ajánljuk az alföldi Szent Márton kulturális utat, akik a lélek megnyugvását keresik, akik a mindennapi élet rohanásától pár napra vissza akarnak vonulni, akik gyönyörködni tudnak a folyó menti táj szépségében, meg akarják ismerni elődeink kulturális örökségét. Vagy akár néhány napig horgászni, lovagolni, vadászni szeretnének, akik szeretnek gyalogolni, kerékpározni vagy lovagolni. A könnyű terepadottságok miatt a síkvidéki utat szívesen ajánljuk az idősebb korosztály és gyermekes családok figyelmébe.
Kapcsolat:
Szent Márton Alapítvány, Látogatóközpont
H-5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3, Hungary
Kovácsné Szabó Katalin sze.pleb@gmail.com
Tel.: +36-70-554 6005 (csak magyarul!)
Barna Gábor